Teresa "Tessa" Lazrov //készülőben//

Név: Teresa "Tessa" Lazrov
Becenév: Tessa, "hé te ott"
Avatarkép: Ariana Grande



Születési hely, idő: 1994. április 22. // Glasgow, Anglia
Kor: 19
Foglalkozás: Tanuló



Család:
Apa: Peter James Lazrov/42/ügyvéd
Anya: Ariana Lazrov/34/énekes
Testvérek: -



Kinézet: Hosszú sötétvörös haja van, amit általában kiengedve, de néha napját copfokban is hord. A szeme csokoládé barna, amit sok ember szerint az édesanyjától örökölt. Bőrének a színére a karamella világosább árnyalatát lehetne mondani, ami származása miatt nem is különleges. A ruházata is önbizalom hiányos, régi, szakadt ruhák, semmi divatos. Már rég elkellene neki egy barát, aki felfrissíti a ruhatárát, és talán a személyiségét is.
Jellem: Általában egy kedves, visszahúzódó lány, akit nehéz kihozni a sodrából, és a sértéseket is csak "elnyeli". A tanulás nagyon fontos neki, könnyedén rá lehet mondani, hogy "stréber". Minnél több emberrel van együtt, annál nehezebb a feloldódása egy társaságban. Egy-egy emberrel elbeszélgetni, viszont még ő is eltud, sőt jó tulajdonsága, hogy felveszi a beszélgető partner stílusát, így nem tud senkinek sem csalódást okozni.
Érdekesség: Amióta megtudta anyja "másságát", azóta más szemmel néz rá, talán egy kicsit még irtózik is tőle. Apjával lévő kapcsolatára próbál mostantól figyelni, koncentrálni.



Előtörténet:
Írd le minimum 200 szóban, a karaktered életét a születésétől kezdve, családi állapotát, kapcsolatát velük, hogyan került az iskolába.



Szerepjáték példa:
Az egyedüllétem nem tartott sokáig, ugyanis nem sokkal az érkezésem után a levegőből egy másik elf szállt le mellém. Egy aranyos kislány volt, úgy hat-hét éves lehetett. A szárnya enyhén lilás árnyalatú volt, ezért erősen következtettem arra, hogy ő egy olyan elf, akit valaki más átváltoztatott, de ez engem természetesen nem zavart. Amikor a kislány bemutatkozott, egyből rákérdezett az én nevemre is, így válaszolnom kellett. -Céline. Céline de Lagardere. -mutatkoztam én is be, majd kezet nyújtottam felé, hiszen ez is egy kedves szokás. A nap rohamosan szaladt lefelé, mintha muszály lett volna neki, és talán az is. Szememet nem vettem le egy pillanatra sem a lányról, ugyanis nem ismertem, és az idegenektől valamiért mindig kiráz a hideg. Nem az, hogy nem szeretek ismerkedni, de az előadásaimon általában sok elfet megismerek, és ez a lány nincs bent az elmentett arcok között. Persze az is lehet, hogy jobb dolga is van, mint az én éneklésemet hallgatni, ezért nem feszegetem sokáig ezt a témát. -Esteledik, mindjárt sötét lesz. Mi járatban vagy erre felé, Lys? -hatás szünetet tartok, majd folytatom. -A szüleid nem fognak aggódni miattad? -kérdeztem rá, hiszen ez egy egészen természetes kérdés volt egy aggódó felnőttől. Engem soha nem engedtek el sehova sem egyedül, így nekem ez szokatlan volt. Mindig velem kellett jönnie a nagymamának, az anyunak, vagy legalább a testvéremnek, hiszen régebben még őt tartották az "istennek", mellette soha nem tévedhettem el, hiszen az már szentségtörés lett volna. De szerencsére azóta felnőttem, és nem csak a szabadságom nőtt meg, de még a testvéremmel lévő kapcsolatom is, így az életem egyre jobb irányt vesz fel. Az idő egyre hűvösebb lesz, ahogyan megy le a nap, így siettetni kellene ezt a véletlen találkozást, ha egyikünk sem akar megfázni.

http://blackmoon.forumotion.com/ - Céline de Lagardere